iPhone 6 Plus: Budapest

A fotózás számomra több, mint egy hobbi. Életstílussá vált. Nem tudok úgy sétálni az utcán, hogy ne állandóan a témát keressem és ne komponáljak fejben, mégha nincs is nálam a fényképezőm. Sokszor ugyanis nincs helyem, kedvem vagy lehetőségem magammal cipelni a több kilós DSLR-t. Mióta iPhone-t használok szerencsére ez a dolog részben megoldódott. Emlékszem, amikor először iPhone vásárlásra adtam a fejem az, hogy a piacon az egyik legjobb kamerával rendelkezik sokat számított. Így bármikor elő tudok kapni a zsememből valamit, amivel elkattinthatom a fényképet, amiről nem szabad lemaradni.

Processed with VSCOcam with f2 preset

Az iPhone 6 megjelenése óta vágytam rá, hogy kipróbálhassam, mire képes a kamerája és, hogy mennyivel tud szebb képet készíteni, mint az iPhone 5-ösöm. Így, mikor Gergő írt, hogy lenne-e kedvem tesztelni az iPhone 6 Plus fényképezőjét egyből igent mondtam.

Kezdjük a számokkal! A szenzor felbontása 8 megapixel. Ez pont 33 megapixellel kevesebb, mint a Nokia Lumia 1020 kamerájáé. De szerencsére az Apple tudja, hogy hogyan működnek a pixelek. Minél nagyobb egy pixel annál több fényt képes kimeríteni a világból, így annál több információt és színt tehet hozzá a fotóhoz. Hiába a sok pixel, ha azok nagyon parányik, színtelen, lapos és zajos lesz a fotó.
Tekintve, hogy a telefonok szenzorai, vetekednek a kisujjkörmünk méretével, nem sok normális méretű pixel fér el rajtuk. Szerintem ez a 8 megapixel pont az az egyensúly, amit egy telefon fényképezőjének meg kell tartani. Viszonylag nagy fizikai méretű pixelek és normális felbontású fényképek.
Van itt még sok másik szám (link az apple oldalára) is, de azok egy átlag felhasználónak semmit sem mondanak. Nézzük, milyen használat közben a telefon!

Processed with VSCOcam with b5 preset

 

Processed with VSCOcam with c1 preset

Egész nap jártam Budapest utcáit, és előttem vagy 1000 képet. Jártam mindenféle helyszínen és fotóztam vele mindenféle témát. Ellenfényben, erős napban, naplementében, árnyékban, falevelek között átszűrődő fényben. És az iPhone mindenhol helytállt. A dinamikatartománya a képeknek nagyon sokat fejlődött. A HDR funkció alkalmazása nélkül is képes sok fényértéknyi különbséget áthidalni a szenzor, így a sötét és világos részek is jól látszanak a fényképen. A fehéregyensúly mindig helyes, az expozíciót pedig egyszerűen korrigálhatjuk egy kis csúszkával, ha a fénymérő túl világos vagy túl sötét képet adna automatikusan.

Processed with VSCOcam with b5 preset

 

Processed with VSCOcam with a6 preset

A burst mód is nagyon hasznos. Mivel van egy kis delay a gomb megnyomása és a kép elkészülése között, és én biztosra akartam menni, hogy a megfelelő pillanatot kapom el sokszor használtam.

Egyedüli hátrányként a mélységélesség hiányát említeném meg. Szeretem, ha csak a téma éles a fotón, de mutassatok nekem olyan kompakt kamerával lőtt képet, ahol nem minden éles! Sajnos ez a tulajdonság csak nagy szenzoroknál érvényesül, de ahhoz nincs hely egy telefonban.

Processed with VSCOcam with g3 preset

 

Processed with VSCOcam with c2 preset

 

Processed with VSCOcam with c1 preset

És még egy dolog, amit imádok, mikor iPhonnal fotózok. Rengeteg alkalmazás érhető el az iPhone-ra, amivel egyből fényelhetjük a képeinket. Kedvencem a VSCO Cam, amivel pillanatok alatt igényes filmes effektekkel láthajuk el képeinket és már mehet is a share! Így egy eszközzel megoldottuk a fotózást, az utómunkát és a megosztást is. Kell ennél több? (A cikk mellett látható fotókat is mind a VSCO Cammel utómunkáztam.)

Processed with VSCOcam with c1 preset

 

Processed with VSCOcam with b5 preset

Összességében a szuper telefonnal együtt egy szuper fényképezőnk is lesz, ha iPhone 6-ot vásárolunk. Gyors, kompakt és mindig nálunk lehet. Észrevétlenül örökíthetünk meg vele mindent, abban a pillanatban, ahogy megláttuk a témát és a képminőségért sem kell aggódnunk. Igazi point-and-shoot kamera, ahol csak a jobbnál jobb kompozíciók megalkotásával kell törődnünk a többit elvégzi helyettünk a szoftver.

Processed with VSCOcam with b5 preset

 

Processed with VSCOcam with b5 preset

 

Processed with VSCOcam with b5 preset

A cikk a szifon.com-on jelent meg.

Hétvége egy Leicával #YouandLeicaM

leica_0002

“Most biztos a mennyországban vagyok!” – gondoltam, ahogy pénteken beléptem a Leitz Hungária üzletébe. Körülöttem mindenhol Leica fényképezőgépek és objektívek. Jobbra pillantva kedvenc filmes gépem, az M7-es, szemben pedig a legújabb T. Levegőt venni is elfelejtettem. Aztán elém hozták. Egy szolíd, teljesen fekete dobozban volt. Semmi hivalkodás. Ahogy leemeltem a tetejét valami

olyasmi élményem volt, mint amikor Indiana Jones megtalálja a kincset, és az arcába világít az arany.

giphy

Ott feküdt a fekete M a fekete habszivacsban, egyedüli színként a piros Leica logó virított. Először nem is mertem hozzányúlni, csak bámultam. Bámultam és csodáltam. Sosem láttam még ilyen közelről Leicát. Néztem és éreztem a súlyát, a tapintását, a zár hangját.
“Na, nem veszed kézbe?” – zökkentett ki Gábor az álmodozásból.
Az érintése tökéletes volt. A hideg fém és a meleg bőrborítás gyönyörűen egészítette ki egymást, a lekerekített szélű expógomb pedig a mutatóujj alá termett. Maga a váz végtelenül letisztult volt. Alig volt rajta gomb és felirat, csakis a legszükségesebbek.

A legszebb fényképező, amit valaha láttam.

leica_0004

Otthon első dolgom volt, hogy alkalmaztam az Ultimate Thief Protector Tool-t, vagyis szigszalaggal leragaszottam a Leica logót és az M jelölést a vázon. Reménykedve, hogy így talán nem tépik le a nyakamból a gépet, ha kiviszem az utcára.  Bár ilyenkor is nagy az izgulás-faktor, amikor az ember a Blahán jár, de szerencsére nem volt semmi incidens.

Ahogy az első pár képet ellőttem megtapasztalhattam, hogy miért a Leica a világ legjobb fényképezőgépe. A lelki társaddá válik miközben fényképezel.

Ez nem pusztán egy eszköz, ennek lelke van. És kiszívja a saját lelked és beleteszi a fotóba, amit készítettél.

Ha értesz hozzá, tökéletesen kiegészít, társ lesz, hogy megvalósítsd a fényképet, amit elképzeltél.

A Leica M nem egy kapkodós gép. Nem olyan, mint a Canon 6D, hogy bármelyik pillanatban készen áll rá, hogy ész nélkül daráld a fotókat. De nem is ez a lényege. Bekapcsolás után kell neki kb. 1.5 másodperc mire készen áll, bár addig úgyis el vagy foglalva a manuális fókusszal. A kártya- és az akkucsere sem megy azonnal. Hasonlóan a filmes verzióhoz, teljesen le kell venned az alját, hogy megtaláld az SD slot-ot és az akkumulátort. Zseniális megoldás. Stílusos. Tetszik, hogy visszanyúltak a hagyományhoz, és nem változtattak. Miközben fényképezel a gép kordában tart, és nem engedi, hogy ész nélkül lődözz. Valóban alkotnod kell ahhoz, hogy képet készíthess vele.

leica_0003

A manuális élességállítástól eleinte féltem. Leginkább attól, hogy nagyon lassú lesz. De az összes fotóm tűéles lett, és egy pillanatról sem késtem le az élességállítgatás miatt. Ki van találva ez a távmérős konstrukció rendesen!

Emellett a zár is nagyon halk, szinte észrevétlenül lehet elcsenni pillanatokat az emberek életéből.

A másik dolog amitől ódzkodtam a Leica gépekkel kapcsolatban az a digitális érzékelő. Tudtam, hogy a filmes gépek mechanikája kifogástalan, és olyan filmet tehetsz bele, ami neked tetszik, na de mi van a digivel? Ismét pozitívan kellett csalódnom! Olyan dinamikaátfogása van, hogy nem akartam elhinni! A feketék részletgazdagok, a világos részek nem égnek be még akkor sem, ha a kettő között 10 blende különbség van. Elképesztő! És van egy jellegzetes Leica színvilága, amit nem lehet eltéveszteni. Egyedüli hibája, hogy rosszul tűri a magas érzékenységet. 4000 körüli ISO-ig bátran fel lehet menni, de 6400-nál már bizony zajos a kép. De ezt el lehet viselni azért cserébe, hogy alacsony érzékenységen olyat produkál, mint semmi más!

Ha szeretnénk képeinket jpg-ben is elmenteni, három módból választhatunk. Van egy fekete-fehér beállítás és két színes. (Vivid Color Film és Smooth Color Film.) Azt kell mondjam, hogy a legjobb jpg eredményt adja, amit eddig láttam! Olyan szépen effektezi a képet, hogy szinte hozzá sem kell nyúlni! Profi felhasználásnál azért érdemes a DNG-t beállítani, abban mégiscsak több az adat! Bár ekkor jó, ha el vagyunk látva rendesen tárhellyel, ugyanis a 24 megapixeles masina 50+ megabájtos DNG-ket menteget. Nem semmi!

leica_0001

A vázhoz egy 50 éves Leitz 35/2.8-as objektívet kaptam. A kora ellenére gyönyörűen rajzol és vignettál, és olyan háttérmosása van még viszonylag szűk rekeszen is (a 2.8 azért mégsem 1.4), hogy tátva maradt a szám. Valami olyan elképesztő és egyedi módon rajzolnak és mosnak a Leica lencsék, hogy ahhoz nincs fogható. De ezt kár is ragozni, a képeket úgy is látni fogjátok. Torzítás vagy kromatikus abberáció pedig mégcsak a gyanú szintjén sem merült fel.
A márkának egyébként ez a legnagyobb erőssége. A legjobb objektíveket csatolhatod fel a vázra. Nagyon mélyen a zsebedbe kell nyúlnod hozzá, de utána biztos lehetsz benne, hogy egy életre a társad lesz, sőt még a gyerekeidé is, feltéve, ha ők is szeretnek majd fotózni.

Eddig is odavoltam a Leica gépekért, de most már kijelenthetem, hogy szerelmes vagyok beléjük! Sajnos nem valószínű, hogy mostanában megengedhetem magamnak, hogy vegyek egy ilyen csodát. Sőt, talán sohasem. De addig is, amikor nyálcsorgatva bámulom a Leica weboldalát erre a hétvégére fogok gondolni. Arra, ahogy kattant a redőnyzár miközben elloptam egy pillanatot a világtól. Hiszen életem egyik álma teljesült, mégha csak félig is: Volt egy Leicám hétvégére!!!

 

A hétvégén készített fotóim:

leicaweekend_0004

 

leicaweekend_0005

 

leicaweekend_0006

 

leicaweekend_0002

 

leicaweekend_0003

 

leicaweekend_0008

 

leicaweekend_0007

 

leicaweekend_0009

 

leicaweekend_0010

 

leicaweekend_0011

 

leicaweekend_0012

 

leicaweekend_0013

 

leicaweekend_0017

 

leicaweekend_0018

 

leicaweekend_0014

 

leicaweekend_0015

 

leicaweekend_0016

 

leicaweekend_0019

 

leicaweekend_0020

 

leicaweekend_0021

 

leicaweekend_0022

 

leicaweekend_0024

 

leicaweekend_0023

 

A fényképezőgépet a Leitz Hungária biztosította.

#YouandLeicaM